Főoldal / Tematikák / Baba-Mama / Hogy mondjam el, hogy nincs Mikulás?

Hogy mondjam el, hogy nincs Mikulás?

Mit válaszoljunk a gyereknek, ha gyanakodni kezd, hogy talán még sincs Mikulás? Mit mondjunk, hogy ne érezzék úgy: éveken át átvertük őket? Egy anyuka megosztotta történetét, amely talán neked is segíthet!

mikulás

De mi lesz, ha megtudja, hogy még sincs Mikulás?

Annak idején elhatároztam, hogy én aztán a gyerekemet megóvom a mikulásos traumától. Még mindig élesen emlékszem a pillanatra, amikor megláttam a nagybátyám kivillanó Adidas cipőjét a Mikulásgúnya alatt. Azonmód megnyílt a gyerekkor álomországának varázsföldje, és a feneketlen kátyúba sorra hullott bele minden, amitől olyan káprázatosnak tűnt addig a világ: csodák és varázslatok, manók és tündérek, misztikus állatfigurák, ment az egész a süllyesztőbe. A színek eltűntek, szürkévé porlott az élet, világossá vált, hogy nincs semmi más azon túl, mint amit a két szememmel látok. Hogy én ugyanezt megcsináljam a gyerekemmel? Hát nem!

A Mikulás nem adja fel

Aztán, ahogy az lenni szokott, a szülői szerepkörbe kerülve egészen másfelé irányít a gyakorlat, mint amilyen utat az elmélet kijelöl. A lányaimnak voltak nagyszülei, unokatestvérei, nagybátyái, közösségbe, óvodába kerültek, az életünkbe szép alattomban újra bekúszott a Télapó. És titkolóztam, bevásároltam, zsákokat gyártottam, osontam, sütit zabáltam, tejet vedeltem, tettem a dolgom. Miközben emésztett a képmutatásom fölötti szégyen, a félelem a gyerekeim megvilágosodásának pillanatától, álmaik összeomlásától, a felettem hozott ítéletüktől.

Anya, létezik a Télapó?

A rettegett pillanat idén jött el a legidősebb, 11 éves lányom firtatásainak képében. Hogy akkor most mi is van ezzel az egésszel. Az osztálytársak győzködik, hogy az egész egy nagy humbug. Mondjam meg őszintén, én teszem-e oda a csomagokat. A szemében kíváncsiság, félelem, gyanakvás, bizonytalanság. És akkor én, aki sosem tudtam elképzelni sem, mit fogok majd ezekre mondani, valami olyat feleltem, amiről magam sem tudom, honnan jött, de amivel egészen más élménnyé vált a lányom számára a „felnövés pillanata”, mint anno nekem.

Igazat mondani a Mikulásról

Ő nem zavarodott össze. Nem érezte úgy, hogy becsapták. Nem szűkült le a szemében a világ sok-sok dimenzióról csupán a láthatóra. Ráadásul minden egyes szavam igaz volt. És tényleg nem tudom, honnan bukkant elő belőlem a válasz. Hogy igen, én teszem a csizmába a csomagokat. És mégsem én, mert erre valamiféle különös késztetést érzek. Ha közelednek az ünnepek, más szemmel nézem a világot, őt magát is. A tekintetem ajándékokat kutat, aminek örülne, a kérdéseimmel a vágyait fürkészem. Máshogy figyelek arra, amiket mesél. Keresem a mondandójában, mivel okozhatnék örömet. És hogy régen eldöntöttem, a gyerekeimnek nem fogom eljátszani a Télapót, aztán valami mégis arra ösztönzött, hogy ne hagyjam ki ezt az életükből. Hogy minden december 5-én éjszaka erre ösztönöz. Számomra így létezik a Télapó, ennek a más tekintetnek a formájában, ami december elején a szemeinkbe költözik.

Velem idén mégiscsak megtörtént a csoda

Mindezek után pedig a lányom feltette azt a kérdést, amivel minden régi félelmemet eloszlatta: anya, beszállhatok én is a játékba? A tesóim még csak úgy értik a Mikulást, ha eljátsszuk nekik.

És akkor úgy éreztem, hogy velem idén mégis megtörtént a csoda. És nem csupán a régi rettegés tűnt el, a tépelődések, hogy mit fogok mondani, ha a gyerekeim rájönnek, nincs Mikulás. Vajon valóban nincs? Hiszen minden, amit mondtam, igaz volt. Magam sem tudom, hogy fordult át bennem az elhatározás, és lettem mégis éjszaka settenkedő álszakállas. Az ünnepi fények átszínezik a tekintetet, és igen, nagyon szeretek úgy járni-kelni a fényekkel készülődő városban, hogy a gyerekeim számára szerzett örömöt tervezem. Még mintha a váratlan bevételek érkezése is rendszeres lenne az évnek ebben a szakaszában. Mintha valami, valaki gyengéden arrafelé taszigálna, hogy ünnepeljünk. Egymásra figyeljünk, a másik kívánságait lessük, átgondoljuk személyiségét, kedvteléseit, őrá fókuszálva önmagunk helyett. No és a válasz, ami megnyugtatta a lányom… készen jött, pedig mennyit gondolkodtam rajta hiába. Te jó ég! Lehet, hogy mégiscsak létezik a Mikulás?

Te mit kérnél a Mikulástól? Nézz szét ünnepi ajánlataink között!

 

Kommentek

Szólj hozzá te is!